Egy óra híján…

hím kakukk nyárfán

… pont két év telet el a két kép között! Ugyanazon az élőhelyen, ugyanazon a területen készültek, tán még a madár is ugyanaz. Két éve a fiam, idén pedig a lányom születése okán a pomázi-sík az egyik közeli célterületem. A nádi madarakra leskelődő kakukkokra gyakran leskelődök én is. A hímek egy-egy nagyobb territóriumon belül rendszeresen használják a beülőiket, innen kakukkolnak hangosan a szomszédoknak. Ha másik hím merészkedik a területükre, torokhangon kiabálnak és hevesen kergetőznek. Persze, ha tojó érkezik, őt szívesen fogadják a területgazdák.
A kakukkok szokatlan módját választották a fiókanevelésnek: adoptálják még tojáskorban! A tojó a tojásait más énekes madarak fészkeibe csempészi, ahonnan persze elfogyaszt egyet, hogy meglegyen a létszám. Erre egyébként nem lenne szükség, hisz a madarak nem tudnak számolni, de valamiért mégis így alakult! Specialistákká váltak, egy tojó állítólag mindig egyféle mintájú és méretű tojást rak, így rendszerint egy “gazdamadár” fajt választ. Ha máséba helyezi, na az az igazi kakukktojás – valószínűleg lebukna és a kiszemelt pótmama otthagyná a fészket.

Kommentek: 0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.