…Utánam némán összezárult az erdő. Valahol bőgött egy bika, de elérhetetlen messze volt, és mindig messzebb lesz, mert közibénk áll még az éjszaka, közibénk áll a dér, és nem marad más idekünt senki, csak a fanyar öregember, a törkölyszagú október, aki gyertyagyújtogató kanócával most lobbantja lángra a domboldalak őszbe pislogó őrtüzeit…
(Fekete István: Októberi este)