elrugaszkodás

tojó vándorsólyom

Az előző oldali összegzést folytatva, az idén 10 pár foglalt költőhelyet, de a két új pár nem kezdte meg a tojásrakást. Ez általában így szokott lenni, az adott sziklát egyszer csak elfoglalja egy hím, majd a következő évre már tojót is „fog” magának, ám költésbe csak a rákövetkező évben kezdenek. Ez az általános eset, amitől természetesen el is térhetnek kicsit a madarak.
Az összes foglalásba kezdett madarat sikerült közelről megfigyelni, fényképezni, így azt is tudjuk, hogy minimum három párban volt cserélődés (színes gyűrű alapján). Ennek a hatalmas erőfeszítést igénylő munkának azaz értelme, hogy megtudhassuk a faj terjeszkedési szokását. A színes jelölőgyűrű felrakásának csak akkor van értelme, ha azt valaki le is olvassa, különben csak zavarás a jelölés. A visszaellenőrzéseket évek óta csak mi végezzük el ilyen precízen a Dunakanyarban, az ország többi helyén erre vagy energia, vagy érdeklődés nincs! Így hosszútávon át kell gondolnunk a jelölések fontosságát.
A gyűrűs madarak ellenőrzése fotók alapján a legegyszerűbb, így „csak” le kell fényképezni a madarakat. Ezt a sólymok zavarása nélkül vagy a beülőhelyén, vagy a tépőhelyén, vagy a táplálék raktáruknál lehet megtenni. Persze itt sem egyszerű, az idén volt olyan beülő, ahol már közel 30 órát ültem lesben, de nem lett eredmény így sem.
A képen látható tojó éppen egy lepusztult hollófészekből hozza ki az elrejtett maradék galambot, majd átvitte a fiókáknak. Elrugaszkodáskor beakadt valami a gallyakba, így majdnem orra, azaz csőrre borult! 🙂

Kommentek: 0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.