egy másik berkenye

barkócaberkenye

“Első fennmaradt ábrázolása Hieronymus Bock füveskönyvében jelent meg. Lippay János XVII. századi Posoni kert c. művében a barkóca bogyójának nyers fogyasztását említi. Angliai és Bécs környéki források is feljegyezték fogyasztását. Került a termésből a londoni, bécsi és prágai piacokra is. Gyümölcsével Angliában a sört ízesítették, mielőtt a komló kiszorította volna. Oroszországban és Németországban nyersen és szószként fogyasztották kenyérrel, burgonyával, befőttnek is elkészítették. A barkócalekvár ízét a csipkebogyólekváréhoz hasonlították. A termésből készítettek gyomorkeserűt újborral-mézzel keverve, de gyümölcsborok adalékaként is szolgált. A magból kioldódó savak által enyhén mandulaízűvé tett pálinka is főzhető belőle, ezt ma már csak igen kevés helyen állítják elő.” – wikipédia

Kommentek: 0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.